232011.05.

A japán tetoválás története

354A jap√°n tetov√°l√°s t√∂rt√©nete A jap√°n fametszetek fŇĎbb ir√°nyvonalai k√©ts√©gk√≠v√ľl hat√°ssal voltak a szigetorsz√°gban k√≠v√°natoss√° v√°lt tetov√°l√°sok mot√≠vumrendszer√©nek kialakul√°s√°ra is. Ann√°l is ink√°bb, mivel a jap√°n tetov√°l√°sok legkor√°bbi elterjed√©se √©s a fad√ļcos nyomatok megjelen√©se k√∂zel ugyanarra az idŇĎpontra tehetŇĎ. Amint ma jap√°n tetov√°l√°snak h√≠vunk, az a feljegyz√©sek alapj√°n az 1600 √©s 1868 k√∂z√∂tti Edo - korszak term√©ke.

Kor√°bban a jap√°n elit ŇĎsi k√≠nai mint√°ra a tetov√°l√°st barb√°r, vad szok√°snak tartotta, vagy b√ľntet√©s √©s megb√©lyegz√©s c√©lj√°b√≥l alkalmazta. Persze a vezetŇĎ r√©teg negat√≠v hozz√°√°l√°sa a m√°r eml√≠tett Edo- korszakban sem igen v√°ltozott, √©s ebben az idŇĎszakban a tetov√°l√°st m√°r szigor√ļan bŇĪntett√©k is. Az ekkor hatalmon l√©vŇĎ Tokugawa-rezsim ugyanis kifejezetten konzervat√≠v politik√°t folytatott. Filoz√≥fiai eszm√©it, a konfuci√°nusi gondolatokra √©p√≠tette s mivel ez tiltotta a tetov√°l√°st, a jap√°n katonai korm√°ny ezen eszm√©k √°tv√©tel√©vel ugyanazon alapelvek mellett tette le a voks√°t. Ezekben az √©vekben annyira komolyan gondolt√°k a tetov√°l√°s √©s a bŇĪn√∂z√©s elv√°laszthatatlanul √∂sszekapcsol√≥d√≥ volt√°t, hogy kimondt√°k f√∂l√∂tte az √≠t√©letet, mely szerint ?sz√©tz√ļzza a k√∂zmor√°lt? √©s √≠gy r√∂vid √ļton be is tiltott√°k a bŇĎrrajzokat.

Hogyan lehetett m√©gis ez a korszak a jap√°n tetov√°l√°s b√∂lcsŇĎje? A v√°lasz tal√°n √©ppen ennek a n√©pnek a m√ļltj√°ban keresendŇĎ, mert ahogy az √©vsz√°zadok sor√°n sz√°mtalan alkalommal bizonyoss√°g√°t adt√°k kiv√©teles lelki tart√°suknak, a sz√≥ban forg√≥ tilalmak eset√©ben is k√©pesek voltak saj√°t korm√°nyuk akarat√°val szembehelyezkedni.

Persze itt nem az elithez tartoz√≥ t√°rsadalmi r√©tegekrŇĎl besz√©l√ľnk. A tetov√°l√°s ezekben az idŇĎkben fŇĎk√©nt plebejus gyakorlatt√° v√°lt, olyanok alkalmazt√°k √©s haszn√°lt√°k, akik a perif√©ri√°ra szorulva, egyfajta ellen√°ll√°sk√©nt viselt√©k magukon, nemtetsz√©s√ľket fejezve ki a Tokugawa-rezsimmel szemben. Ezek mellett fontos √©rv volt a t√°rsadalom kiv√°lts√°gait√≥l elidegen√≠tett, kegyvesztett harcosok marad√©k b√ľszkes√©g√©nek a megŇĎrz√©se is, mely ezekben az esetekben m√©retes tetov√°l√°sok form√°j√°ban fejezhette ki mindazt, amit a harcos el√©rt, v√©ghezvitt √©lete sor√°n, de amirŇĎl ugyanakkor le is kellett mondania. Ez a bŇĎr√©be vitt mint√°kb√≥l mindenki sz√°m√°ra nyilv√°nval√≥an kider√ľlt.

Nyomon k√∂vethetŇĎ, ahogy az idŇĎ m√ļl√°s√°val az egyszerŇĪ pontjel√∂l√©sektŇĎl elindulva a gyakran csup√°n √≠r√°sjelekbŇĎl √°ll√≥, vagy egyszerŇĪ k√©pi tartalommal b√≠r√≥ jelz√©seken √°t fokozatosan eljutunk a teljes testet bet√∂ltŇĎ figur√°lis √°br√°kat megjelen√≠tŇĎ, mŇĪalkot√°sszerŇĪ tetov√°l√°sokig.
A fejlŇĎd√©si folyamat meg√©rt√©s√©hez magyar√°zatak√©nt meg kell eml√≠ten√ľnk, hogy az √©vsz√°zados tilt√°sokb√≥l fakad√≥an a jap√°n elit √©s az √°tlag t√°rsadalmi r√©tegek sz√°m√°ra a tetov√°l√°s sosem volt v√°laszthat√≥ alternat√≠va, ink√°bb szigor√ļ tabuk√©nt testes√≠tette meg a tilos fogalm√°t. Ez√©rt bizonyos idŇĎ ut√°n, ahogy a mŇĪv√©szeti √°g mindink√°bb vir√°gz√°snak indult, a tetov√°l√°s mellett d√∂ntŇĎk k√∂r√©ben nem volt m√°r igaz√°n kulcsk√©rd√©s a diszkr√©t, elrejthetŇĎ mint√°k v√°laszt√°sa, mert aki tetov√°ltatott mag√°ra, az √∂nk√©nt l√©pett √°t egy k√©pzeletbeli vonalat √©s ezen a hat√°ron t√ļl alapj√°ban v√©ve m√°r l√©nyegtelen volt, hogy egy apr√≥cska pillang√≥ vagy egy bonyolult eg√©sz testet bet√∂ltŇĎ tetov√°l√°s ker√ľl-e a bŇĎr√©re.

Ennek k√∂sz√∂nhetŇĎ, hogy a XVIII. sz√°zadt√≥l Jap√°nban a tetov√°l√°s fejlŇĎd√©se egyre ink√°bb a teljes testre kiterjedŇĎ, k√©pekben gazdag tetov√°l√°sok fel√© mozdult el.

√Črdekes momentum, hogy a jap√°n tetov√°l√°s fejlŇĎd√©se szorosan kapcsol√≥dik egy k√≠nai irodalmi mŇĪh√∂z, n√©v szerint a Shui-hu Chuanhoz. Ez egy banda t√∂rt√©net√©t mes√©li el, akik szembe sz√°lltak a korrupt korm√°nnyal √©s a t√°rsas√°g valamennnyi tagja tetov√°lva volt. Ez a k√∂nyv a XVIII. sz√°zadban jutott el Jap√°nba √©s √©rthetetlen m√≥don a Tokugawa-cenzorok nem tiltott√°k be a mŇĪvet. Jap√°n nyelvre ford√≠tva 1727-ben jelent meg az elsŇĎ t√≠z k√∂tet, majd a k√∂vetkezŇĎ t√≠zet 1759-ben adt√°k ki Shuikoden c√≠mmel. A kiadv√°nyokban szereplŇĎ fametszeteken l√°that√≥ tetov√°l√°sok hat√°st gyakoroltak a korabeli bŇĎrrajzok kin√©zet√©re, ann√°l is ink√°bb, mivel a nyomatokat illusztr√°l√≥ mesterek gyakran maguk is tetov√°ltak. A mai jap√°n tetov√°l√°sok k√©pi megjelen√≠t√©si st√≠lusa ezeknek a mŇĪv√©szeknek √©s legfŇĎk√©ppen Kuniyoshi munk√°inak a hat√°s√°t viselik magukon.

Az Edo-korszak tilalmakkal teli vil√°g√°ban √©rdekes, elfogadott kuri√≥zumnak sz√°m√≠tott a tŇĪzolt√≥k k√∂r√©ben elterjedt tetov√°l√°si l√°z. Az ŇĎ munk√°juk, az eml√≠tett Shuikoden-reg√©ny szereplŇĎinek hŇĎsies tetteihez hasonl√≠tott, hiszen az Edo √©s Osaka v√°rosokban √°ll√≥ h√°zak f√°b√≥l √©p√ľltek √©s k√∂nnyen l√°ngra kaptak, √≠gy a tŇĪzv√©sz gyakori jelens√©g volt.

Egy m√°sik jellegzetes t√°rsas√°g, akiket nem hagyhatunk figyelmen k√≠v√ľl, a jakuza fogalomk√∂r√©be tartoz√≥ v√°ndor szerencsej√°t√©kosokb√≥l √°ll√≥ csoport, ŇĎket m√°r a kezdetektŇĎl a b√°tor, vag√°ny viselked√©s, a t√∂rv√©nyekkel val√≥ szemben√°ll√°s √©s a tetov√°l√°sok jellemezt√©k. Manaps√°g ha jakuz√°kr√≥l besz√©l√ľnk, valami s√∂t√©t, titkos √©s vesz√©lyes t√°rsas√°g sejlik fel benn√ľnk, amit k√©pzelet√ľnk szorosan √∂sszekapcsol az olasz vagy amerikai maffi√°val. Persze ez a kapcsolat nem a v√©letlen mŇĪve √©s nem is csup√°n √©l√©nk fant√°zi√°nk sz√ľlem√©nye, de a sz√°mtalan bandah√°bor√ļn√°l √©s brut√°lis gyilkoss√°gn√°l, mely az √©vsz√°zadok sor√°n a sz√°ml√°jukra √≠rhat√≥, minket m√©gis jobban √©rdekelnek a tetov√°l√°saik.

Ez a csoport r√©gen √©s ma is √∂nmag√°ban testes√≠ti meg a tetov√°l√°s ide√°lj√°t. A tetov√°l√°s f√°jdalmas, √≠gy bizony√≠t√©ka a b√°tors√°gnak. A tetov√°l√°s tart√≥s, √≠gy bizony√≠t√©ka az eg√©sz √©leten √°t tart√≥ hŇĪs√©gnek a kl√°n fel√©. A tetov√°l√°s illeg√°lis, ez√©rt eg√©sz √©letre sz√≥l√≥an t√∂rv√©nyen k√≠v√ľliv√© teszi viselŇĎj√©t.

1867-ben az utols√≥ Tokugawa-shogun lemondott, a tetov√°l√°s elleni t√∂rv√©nyeket √ļjraszab√°lyozt√°k √©s ezekben az idŇĎkben a tetov√°l√≥mŇĪv√©szek enged√©lyt kaptak, hogy nyugati embereket tetov√°ljanak, de jap√°nokat tov√°bbra sem volt szabad.
A legnagyobb tetov√°l√≥mesterek kik√∂tŇĎkben alap√≠tottak √ľzleteket √©s a k√ľlf√∂ldi tenger√©szek egzotikus mint√°k ir√°nti v√°gy√°t kiel√©g√≠tve vir√°gz√≥ szalonokat mŇĪk√∂dtettek. A tetov√°l√≥k persze ezut√°n sem hazudtolt√°k meg jap√°n l√©ny√ľket √©s a tilt√≥ t√∂rv√©nyek ellen√©re illeg√°lisan tov√°bbra is tetov√°lt√°k honfit√°rsaikat. Azonban az alkalmazott k√©zi technik√°k √©s a v√°laszthat√≥ t√©m√°k a XIX. sz√°zad k√∂zep√©tŇĎl m√°r szinte v√°ltozatlanok maradtak.