102011.06.

Szamur√°jok

a16A szamur√°jok nemcsak a jap√°n t√∂rt√©nelem vil√°g szerte legismertebb szereplŇĎi, hanem egyben a nippon kult√ļra szimb√≥lumai i. a szamur√°j, mint jelk√©p, a mai napig egy t√°voli √©s lovagias kor vonz√≥ k√©p√©t id√©zi fel, ugyanakkor s√ļlyos gondolatokat is √©breszt.

A szamur√°jok t√∂rt√©net√©nek kezdete k√∂r√ľlbel√ľl Kr.u. X-XI. sz√°zad k√∂rny√©k√©re tehetŇĎ. A Kr.u. 795-ŇĎs esztendŇĎ v√≠zv√°laszt√≥ a jap√°n t√∂rt√©nelemben. Az ekkor uralkod√≥ cs√°sz√°r, Kammu √°tteszi sz√©khely√©t a mai Kyoto ter√ľlet√©re, ŇĎs k√≠nai mint√°ra egy erŇĎs k√∂zpontos√≠tott hatalmat hoz l√©tre. (Az ezt megelŇĎzŇĎ k√©t √©vsz√°zadban a k√≠nai kult√ļra √©s a t√°rsadalom szervezŇĎd√©se nagy hat√°st gyakorolt a jap√°n t√°rsadalomra.) A fŇĎv√°ros √°thelyez√©s√©vel egyidejŇĪleg Kammu olyan fontos d√∂nt√©st hoz, mely a k√©sŇĎbbiekben hatalmas befoly√°ssal lesz a felkelŇĎ nap orsz√°g√°nak t√∂rt√©nelm√©re: elt√∂rli a k√∂telezŇĎ katonai szolg√°latot √©s a hadsereget egy katonai elitalakulatt√° szervezi √°t, melyet teljes eg√©sz√©ben a cs√°sz√°rhoz k√∂zel √°ll√≥ fŇĎ√ļri csal√°dok kontroll√°lnak √©s ir√°ny√≠tanak. A harcosoknak ezen arisztokrata sz√°rmaz√°s√ļ oszt√°lya (saburai vagy saniurai) ettŇĎl fogva egyed√ľl kell, hogy helyt √°lljon az orsz√°g k√ľl√∂nb√∂zŇĎ pontjain folyamatosan fell√°ngol√≥ felkel√©sekkel szemben. Az uralkod√≥ Fujiwara csal√°d fokozatosan kiengedi a kez√©bŇĎl a t√°voli ter√ľletek ellenŇĎrz√©s√©t √©s gyakorlati ir√°ny√≠t√°s√°t, √©s ink√°bb a pomp√°s √©s hatalmas udvartart√°s√°val van elfoglalva. Ez az idŇĎszak a jap√°n kult√ļra √©s mŇĪv√©szetek egyik legterm√©kenyebb peri√≥dusa, az √ļn. Heian-kor. A forrong√≥ provinci√°k adminisztrat√≠v ir√°ny√≠t√°sa fokozatosan √°tker√ľl a hadsereg vezetŇĎinek kez√©be, akik hŇĪs√©ges szolg√°latuk√©rt cser√©be hatalmas ter√ľleteket √©s a vel√ľk j√°r√≥ c√≠meket kapnak az uralkodt√≥t√≥l. Egy idŇĎ ut√°n ezek √∂r√∂k√∂lhetŇĎv√© v√°lnak, hasonl√≥k√©ppen az eur√≥pai feudalizmus t√∂rt√©net√©bŇĎl m√°r ismert folyamatokhoz.

a4A professzion√°lis hadsereg katon√°it egyszerŇĪen bushi-nak, katon√°nak nevezt√©k. A polg√°rh√°bor√ļk, vagyis a Hogen h√°bor√ļ (1156-1160) ŇĎs a Gempen h√°bor√ļ (1180- 1185) a Heian-kor v√©g√©t, √©s egyben a Minaiuoto kl√°n hatalm√°nak megerŇĎs√∂d√©s√©t is jelentik. A kl√°n vezetŇĎje egy testv√©rp√°r, Yorimoto ŇĎs Yoshitsune, akik a szamur√°jok eklat√°ns k√©pviselŇĎi voltak: legend√°k tucatjai tett√©k halhatatlann√° hŇĎstetteiket, reg√©nyek √©s sz√≠npadi darabok fŇĎszereplŇĎi√©v√© v√°ltak.

A Minamoto-k ŇĎs lesz√°rmazottaik kev√©ss√© t√∂rŇĎdtek az udvari √©lettel, politik√°juk k√∂z√©ppontj√°ban sokl!i ink√°bb a hadsereg √©s saj√°t katon√°ik, a bushi-k √°lltak. 1232-ben a Joei Shikimoto-ban, vagyis egy t√∂rv√©nyeket √∂sszefoglal√≥ k√≥dexben r√∂gz√≠tik √©s ezzel szentes√≠tik a szamur√°jok szerep√©t √©s rangj√°t. De hatalmuk √©s h√≠rnev√ľk csak ezut√°n v√°lik igaz√°n f√©lelmetess√©. A k√≠nai-mongoI megsz√°ll√°si k√≠s√©rletek (1274 √©s 1281) ut√°n, melyek eredm√©nyek√©ppen a k√∂zponti hatalom sz√©thullott (akkor √©ppen a Hojo kl√°n, a Minamoto-k egyik √°ga volt hatalmon), egym√°st k√∂vett√©k az orsz√°gban a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ katonai diktat√ļr√°k (sogun√°tusok) √©s a polg√°rh√°bor√ļk. Ekkor Jap√°nban m√°r a szamur√°jok kasztja a hatalom val√≥di birtokosa, √©s b√°r hivatalosan sohasem k√©rdŇĎjelezŇĎdik meg a cs√°sz√°r uralkod√≥i mivolta, hatalma csak l√°tsz√≥lagos, form√°lis, minden gyakorlati jelentŇĎs√©g√©tŇĎl √©s k√©pess√©g√©tŇĎl megfosztott. A hadsereg felett gyakorolt uralom az egyetlen eszk√∂z, mely a val√≥di hatalomba seg√≠thet b√°rkit is, √©s ez a helyzet eg√©szen a XVI. sz√°zadig fen√°ll. Ekkor k√∂vetkezik be az orsz√°g egyes√≠t√©se Oba Nobunaga ir√°ny√≠t√°sa alatt. Az ezut√°nk√∂vetkezŇĎ sogunok (Hideyoshi, Ieyasu √©s Hidetaga), annak ellen√©re, hogy maguk is a szamur√°jok kasztj√°ba tartoznak, mindent elik√∂vetnek, hogy saj√°t l√°zong√≥ vazallusaik erej√©t let√∂rj√©k; ennek √©rdek√©ben olyan t√∂rv√©nyeket hoznak, melyek eredm√©nyek√©ppen a szamur√°jok a sogunok teljes ellenŇĎrz√©se al√° ker√ľlnek, gyakorlatilag szolgasorba k√©nyszer√≠tve ŇĎket. Ekkoriban Jap√°n teljesen elszigeteli mag√°t a k√ľlvil√°gt√≥l is. Sok szamur√°j v√°ndorol zsoldosk√©nt (ronin) tengeti √©let√©t.

A XVIII. sz√°zadban a roninok alakj√°hoz fŇĪzŇĎdŇĎ t√∂rt√©netek keltik √©letre a szamur√°joknak a mai napi √©lŇĎ m√≠tosz√°t, mely mint kalandot keresŇĎ, de ide√°ljaikhoz, a becs√ľlethez √©s a lojalit√°shoz v√©gsŇĎkig hŇĪ, romantikus hŇĎst √°ll√≠tja be ezeket a zsoldos katon√°kat. A val√≥s√°gban azonban ezek a forgat√≥ elemek sok probl√©m√°t okoznak orsz√°g ir√°ny√≠t√≥inak, √©s amikor a XIX. sz√°zad k√∂zepe t√°j√°n Jap√°n √ļgy d√∂nt, hogy nyit a vil√°g fel√©, az √öj cs√°sz√°r, Mutsuhito, √ļgy √©rzi. hogy elj√∂tt az ideje, hogy v√©glegesen lez√°ruljon a szamur√°jok korszaka. Azonban kevesen fogadj√°k el k√∂z√ľl√ľk, hogy beintegr√°l√≥djanak a hivatalos hadseregbe vagy visszat√©rjenek a civil √©letbe. A szamur√°jok kasztjainak nagy r√©sze fell√°zad, melynek az az eredm√©nye, hogy a hadsereg sz√≥ szerint megsemmis√≠ti ŇĎket az 1864 √©s 1869 k√∂z√∂tti harcok sor√°n. Ezut√°n ker√ľlt sor az abszc cs√°sz√°ri hatalom vissza√°ll√≠t√°s√°ra (Meidz restaur√°ci√≥). √ćgy tŇĪnt el a t√∂rt√©nelem s√ľllyesztŇĎj√©ben a szamur√°jok korszaka - de kor√°ntsem nyomtalanul. A mai modern jap√°n mentalit√°sban, de m√©gink√°bb a tradicion√°lis jelrendszerben m√©ly nyomott hagyott a szamur√°jok t√∂bb √©vsz√°zados t√∂rt√©nete. Jap√°n nemzeti jelk√©pei k√∂z√∂tt ott tal√°ljuk a kardot t√ľkr√∂t √©s a korall nyakl√°ncot, vagyis azt a h√°rom t√°rgyat, melyet az √ļjdons√ľlt szamur√°joknak ny√ļjtottak √°t a felavat√°si szertart√°s r√©szek√©nt.

 

a7A Bushido

A sz√°zadok sor√°n a szamur√°jok alakja k√∂r√© fel√©p√≠tett, idealiz√°lt k√©p kialkul√°sa (fŇĎleg a nyugati t√°rsadalmakban) nagyr√©szt azoknak az erk√∂lcsi √©s viselked√©si norm√°knak k√∂sz√∂nhetŇĎ, melyeket a szamur√°joknak tŇĪz√∂n-v√≠zen √°t k√∂vetni√ľk kellett. Ezeket a szab√°lyokat egy sor k√≥dexben fektett√©k le, melyek k√∂z√ľl a legfontosabb az √ögynevezett Bushido volt, melynek sz√≥ szerinti ford√≠t√°sa ‚Äěa harcos √ļtja‚ÄĚ. A szamur√°jok √°ltal k√∂vetendŇĎ norm√°k √©s etikai javaslatok √©vsz√°dokon √°t csak verb√°lisan terjedtek √©s csak a beavatottak ismerhett√©k meg a szakr√°lis titokk√©nt kezelt szab√°lyokat. Csak a XVII. sz√°zad v√©g√©n fektett√©k √≠r√°sba ezeket, elsŇĎsorban Yamamoto Tsunemoto, egy szerzetes-szamur√°j tan√≠t√°sai alapj√°n. A szab√°lyok kinyomtat√°sa √©s publikuss√° val√≥ t√©tele azonban a XX. sz√°zadig v√°ratott mag√°ra, csak a Meidzsi-dinasztia uralkod√°s√°nak konszolid√°ci√≥ja ut√°n ker√ľlt erre sor, a szamur√°jok kasztj√°nak a jap√°n politikai √©letbŇĎl val√≥ hivatalos elt√∂rl√©s√©vel egyidejŇĪleg. A Bushido a konfucionista vil√°gk√©p √©s a zen tan√≠t√°sai √°ltal inspir√°lt erk√∂lcsi norm√°kat, etikai elŇĎ√≠r√°sokat, katonai jellegŇĪ tan√≠t√°sokat √©s politika-mdom√°nyi alapvet√©seket tartalmaz. A lovagkori Eur√≥pa k√≥dexeiben tal√°lhatunk hasonl√≥ szab√°lyzat-gyŇĪjtem√©nyeket: a lovagnak (szamur√°jnak) mindig a gyeng√©bbek v√©delm√©re kell kelnie az erŇĎszakot alkalmaz√≥ hatalmasokkal szemben, Saj√°t mag√°val szemben is nagyon szigor√ļ elv√°r√°soknak kell megfelelnie, ugyanakkor m√°sokkal szemben nagylelkŇĪs√©get kell tan√ļs√≠tania, hŇĪb√©rur√°t abszol√ļt hŇĪs√©g√©rŇĎl kell biztos√≠tania √©s e szerint elj√°rnia minden k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt. SŇĎt, att√≥l a pillanatt√≥l fogva, hogy egy hŇĪb√©r√ļr szolg√°lat√°ba √°ll, nem rendelkezik t√∂bb√© saj√°t √©lete felett, √©s k√©szen kell √°llijia b√°rmely pillanatban arra is, hogy ak√°r √©let√©t √°ldozza saj√°t, Vagy gazd√°ja becs√ľlet√©√©rt. A hŇĪs√©gesk√ľt csak a hŇĪb√©r√ļr hal√°la oldhatja fel, de ez sem mentes√≠ti a szamur√°jt saj√°t vazallusaival szembeni k√∂teless√©gei al√≥l, ezek szolg√°latait megfelelŇĎ m√≥don, f√∂ld √©s egy√©b javak adom√°nyoz√°s√°val kell megflzetnie. A leg√©rt√©kesebb vazallusok ir√°ny√°ban tan√ļs√≠tott f√∂sv√©nys√©g a szamur√°j ir√°nti tisztelet nagym√©rt√©kŇĪ degrad√°l√≥d√°s√°t eredm√©nyezte. A t√∂k√©letes szamur√°j Saj√°t √©rzelmei felett is uralkodik, legyenek azok ak√°r pozit√≠vak ak√°r negat√≠vak, √©s tart√≥zkodnia kell a t√ļlzott √©rzelemnyilv√°n√≠t√°st√≥l m√°sok jelenl√©t√©ben. K√ľl√∂n√∂s kapcsolat fŇĪzte a szamur√°jt a kardj√°hoz (katona): lelke egy darabj√°nak tekintette, ez√©rt soha nem v√°lt meg tŇĎle. A Bushido m√©g a csal√°di √©letet is szigor√ļan szab√°lyozta, mivel a szamur√°j h√°z√°t a csata- mezŇĎ kiterjeszt√©sek√©nt fogta fel: a szamur√°jnak mindig vend√©gszeretŇĎnek kell lennie bar√°tjaival √©s √°ltal√°ban a l√°togat√≥kkal szemben. Ami a k√∂teless√©gszeg√©s√©rt j√°r√≥ b√ľntet√©seket illeti ‚Äö ezek sokkal szigor√ļbbak voltak egy szamur√°j eset√©ben, mint egy k√∂z√∂ns√©ges f√≥ldmŇĪvessel szemben alkalmazott szankci√≥k. Az √©let √©rt√©ktelens√©ge (mely a zen tan√≠t√°sa szerint csak a hal√°l m√°sik arca), arra predesztin√°lja a szamur√°jt, hogy bizonyos esetekben, v√©gsŇĎ megold√°sk√©nt az √∂ngyilkoss√°got v√°lassza, ez a ritu√°lis √∂nkiv√©gz√©s a seppuku (melyet a nyugati vil√°gban sokszor neveznek hara-kiri-nek). A seppuku elk√∂vet√©si m√≥dja is szigor√ļ elŇĎ√≠r√°sokat k√∂vet: a szamur√°jnak egy k√©ssel (tanto) vagy egy r√∂vid karddal (wakizashi) kell egyetlen mozdulattal a gyomr√°t kereszt√ľlv√°gnia. Seppukut kell elk√∂vetni abban az esetben, ha fenn√°ll a vesz√©lye, hogy a szamur√°j az ellens√©g kez√©re ker√ľl, ha saj√°t ura vagy a cs√°sz√°r ezt a b√ľntet√©st szabja ki r√°, vagy ha szeretne feloldoz√°st nyerni hŇĪs√©gesk√ľje al√≥l. De nem volt ritka az sem, hogy a szamur√°jok saj√°t elhat√°roz√°sb√≥l d√∂nt√∂ttek √ļgy, hogy k√∂vetik elhunyt gazd√°jukat a t√ļlvil√°gra, hogy ott tov√°bb tudj√°k szolg√°lni ŇĎt. Azonban √∂nc√©l√ļan egy szamur√°j sem dobhatta el mag√°t√≥l az √©letet, hiszen felelŇĎss√©ggel tartozott gazd√°ja √©s m√°sok biztons√°g√°√©rt. Term√©szetesen nem mindig √©s nem mindenki tartotta mag√°ra n√©zve k√∂telezŇĎnek ezeket a szigor√ļ szab√°lyokat. SŇĎt, a Togukawa-kor idej√©n √©s azt k√∂vetŇĎen a szamur√°jok kasztj√°ra vonatkoz√≥ elŇĎ√≠r√°sok felh√≠gul√°sa az orsz√°g t√∂rt√©nelm√©nek egyik legzŇĪrzavarosabb idŇĎszak√°t id√©ze elŇĎ, elsŇĎsorban az elszigetelt vid√©ki ter√ľleteken. Mindenesetre a Bushido megmaradt annak a k√∂vetendŇĎ ide√°lnak, melyhez hasonl√≥t Eur√≥p√°ban a lovagi kor fegyveres f√©r√ľ√ļi k√∂vettek √©s amely kord√°ban tartotta a harcosok legvadabb √©s legvesz√©lyesebb √∂szt√∂neit. De a modern kor v√≠vm√°nyainak √©s a tŇĪzfegyvereknek az eltejed√©s√©t m√©g a Bushido sem tudta megakad√°lyozni...